Csíranövények termesztése és fogyasztása otthonunkban

Csíranövények termesztése és fogyasztása otthonunkban

A csírák emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatása ősidők óta ismert, amelyet a régi civilizációk rendkívüli mértékben megbecsültek.

A friss csíranövények színesíthetik a táplálkozási palettánkat; salátákban, hidegtálakhoz, szendvicsekben is fogyaszthatóak.

Népszerűségük egyre terjed, táplálkozási értékeikről, illetve egészségvédő hatásaikról sok fórumon hallani. Zöld növényként az egészséges táplálkozás fontos összetevői a csíranövények, amelyek kis mennyiségben is magas tápértékű elemei lehetnek étkezésünknek.

A csíranövények előnyei
Csíráztatni egész év folyamán, függetlenül az évszakoktól, a Föld bármely pontján lehet. A friss csíranövény előállításának költsége igen alacsony. Mindemellett a rohanó napjainkban pár perc elegendő a gondozásához, így az idő szűke sem korlátozó tényező.

A csíranövények táplálkozási jelentősége
A csíranövények sok ásványi anyagot, vitaminokat, enzimeket, nyomelemeket, ballasztanyagokat, illóolajokat tartalmaznak. Az életerő a magokból származik, itt megtalálható az összes tápanyag, amelyre a csírázáshoz a növénynek szüksége van. Csírázáskor a magokban található enzimek aktivizálódnak, amelyek az anyagcsere katalizátorai, ezek indítják el a különféle kémiai reakciókat a szervezetben.

A csírákban leggyakrabban a következő anyagok fordulnak elő: A-, B-komplex, C-, D-, E-, G-, H-, K-, U-vitaminok, kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium, szilícium, szelén, jód. Ezek az anyagok a szervezet számára a legkönnyebben hasznosítható alakban vannak jelen, így mintegy előre feldolgozott táplálékként tehermentesítik azt.

A csíranövények jellemzői
A legnagyobb enzimaktivitás a csírázás kezdetétől a hetedik napig tart, ami százszorosa is lehet a zöldségekének vagy a gyümölcsökének. A csírázás során a magban található keményítők egyszerű cukrokra bomlanak le, így a csírában található szénhidrátokat könnyebb feldolgoznia a szervezetnek.

Az összetett zsírok is alkotóelemeikre esnek szét, amely szintén az emészthetőséget segíti. A mag összetett fehérjéi a csírában egyszerű aminosavakká alakulnak, így a szervezet könnyebben emészti meg őket. A csíranövények tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, sőt vitamintartalmuk háromtól tizenkétszerese a magénak. Emellett a csíranövény sejtfala még gyenge, így a tápanyagok könnyebben felszabadulnak belőle, s a fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok és enzimek koncentrációja is a csírázás során a legnagyobb.

Csíráztatás a gyakorlatban
Számos növény magját használhatjuk csíranövénynek, így pl. a napraforgó, hajdina, lóhere, zab, rozs, búza, vöröshagyma, lucerna, brokkoli, retek, fejes káposzta, kerti zsázsa stb.

A csíráztatás előnye, hogy bárki által egyszerűen kivitelezhető, a „termesztő létesítmény” kicsi helyen elfér és nem szükséges hozzá kert. A csíráztatás bármilyen edényben végrehajtható napi öntözéssel, vízpermetezéssel, de kaphatóak speciális csíráztató edények is.

A csíráztatáshoz mindössze vetőmagra és egy csíráztató edényre, illetve egy kevés vízre van szükség. A csíráztatandó magvakat elsőként folyóvíz alatt leöblítjük, amelyet 12 órás áztatás követ. Ezután leöntjük a vizet a magokról és a csíráztató közegbe helyezzük őket. A csírák a magok eredeti térfogatának többszörösére nőnek, amely az edény méretének megválasztásakor fontos szempont. Az edényt fényre, de nem tűző napra tesszük és naponta kétszer, langyos vízzel leöblítjük és lecsöpögtetjük a benne lévő növényeket. Fontos, hogy elkerüljük a víz csírák alatti összegyűlését, mert ez a magvak rothadását okozhatja. Sötét helyen a csíranövények világosak és B2-vitaminban gazdagok lesznek, amíg világosban a csírák zöldek és C-vitaminban lesznek gazdagok.

A csíráztatás ideális hőmérséklete növényfajtól függően 17-21 °C között van.
A csírák tápértéke nem csökken a learatás és a tálalás között. A kész csirák hűtőben pár napig tárolhatók.

A hüvelyesek csírái csak hőkezelés után fogyaszthatóak, mert enyhén mérgező, emésztést gátló fehérjét tartalmaznak, de ez 10-15 perces főzéssel lebomlik és nem fejt ki káros hatást.

A csírák rendkívül erőteljes, friss ízükkel remek lehetőséget kínálnak táplálkozásunk és az unalmassá váló ízvilágunk színesítésére, ám emellett a tudatos táplálkozásban, egészségmegőrzésben betöltött szerepük révén hétköznapjaink élelmiszer-fogyasztásában egyre fontosabb szerepet játszanak.

Melyik csíra mire jó?
Bab: fáradtság, ödéma.

Búza: bőrbetegségek, fáradtság, gyomorfekély, hajhullás, hólyag- és vesepanaszok, hörghurut, impotencia, izületi gyulladás, reuma, májproblémák, súlyfelesleg.

Fehér mustár: keringési rendellenesség, májproblémák.

Görögszéna: bőrbetegségek, hólyag- és vesepanaszok, keringési rendellenesség, ödéma, súlyfelesleg.

Hajdina: keringési rendellenesség.

Lucerna: fáradtság, hajhullás, hólyag- és vesepanaszok, idegrendszeri problémák, impotencia, májproblémák, súlyfelesleg.

Medvehagyma: impotencia, izületi gyulladás, reuma

Napraforgó: bőrbetegségek, hólyag- és vesepanaszok, izületi gyulladás, reuma, keringési rendellenesség, májproblémák, súlyfelesleg, szemproblémák.

Petrezselyem: bőrbetegségek, hólyag- és vesepanaszok, keringési rendellenesség

Retek: arcüreggyulladás, hörghurut, idegrendszeri problémák, súlyfelesleg.

Sarkantyúka: hólyag- és vesepanaszok.

Zeller: hörghurut, idegrendszeri problémák, súlyfelesleg.

Zsázsa: fáradtság, hajhullás, izületi gyulladás, reuma

A csiráztatáshoz szükséges vetőmagok, edények itt találhatók meg webáruházunkban.