A Növénypatika is használ sütiket a weboldalán a minőségi kiszolgálás érdekében.
Növényvédő szereket csak személyes átvétellel lehet Magyarországon forgalmazni, azokat nem szállítjuk ki futárral!
Nincs üzletünk más településen, csak Baján.
Termékek

A szőlő aranyszínű sárgasága és az amerikai szőlőkabóca – amit a gyakorlatban tudni kell

A szőlő aranyszínű sárgasága és az amerikai szőlőkabóca– amit a gyakorlatban tudni kell


A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) ma az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi veszély a szőlőültetvényekben. A betegséget egy fitoplazma (baktériumszerű) kórokozó okozza, amely zárlati (karantén) károsító. A fitoplazma a szőlő szállítószöveteiben (háncsrészben) él, és a fertőzött tőkék fokozatos leromlását okozza, amely gyakran a tőkék pusztulásához vezet.
A kórokozó önmagában nem tud egyik tőkéről a másikra átjutni. A terjedéshez szüksége van egy közvetítő rovarra (ezt hívjuk vektornak), ami a fertőzést az ültetvényen belül és az ültetvények között terjeszti. Leghatékonyabb ilyen terjesztő az amerikai szőlőkabóca. Ez a rovar – amit hazánkban húsz éve találtak meg először – felelős elsődlegesen a járványokért.
Magát a betegséget az 1950-es években írták le Franciaországban, de csak akkor kezdett el gyorsan terjedni, amikor az őt hatékonyan terjesztő amerikai szőlőkabóca is bekerült a tengerentúlról Európába. Azóta számos ország borvidékén okoz súlyos károkat, hazánkban pedig az utóbbi években az összes megyében megjelent és az ország összes szőlőtőkéjét fenyegeti.


Hogyan terjed a betegség?
A kabóca a fertőzött tőkén táplálkozva a levélnedvekkel együtt felszívja a kórokozót is. Ezután több hetes lappangási idő következik, majd a rovar válik maga fertőzővé. A kabóca nem betegszik meg, de élete végéig képes továbbadni a növénybetegséget.


Fontos, hogy a fertőzés:
• magától önállóan nem képes terjedni,
• nem vihető át metszéssel vagy gyökereken keresztül,
• terjedéséhez mindig a kabóca szükséges.
A fertőzött szaporítóanyag (oltvány, dugvány) ugyanakkor új területekre is beviheti a betegséget.


Miért nehéz felismerni a betegséget?
A betegség ’alattomos, mert a tünetek általában nem azonnal jelennek meg, sok esetben csak a következő évben láthatók először. Ez azt jelenti, hogy egy látszólag egészséges tőke már fertőzött lehet, és közben fertőzési forrásként működhet.
A betegség tünetei sem egyediek és nem is teljesen egységesek, megjelenésű fajtától és környezeti körülményektől is függ, más betegségekkel is összetéveszthetők.
A betegség általában először elszórtan, egyes tőkéken jelenik meg, majd idővel kisebb gócokban terjed tovább. Ez a mintázat a kabóca terjedésével függ össze, mivel a rovar többnyire rövid távolságokon belül, a közeli tőkék között mozog és így adja tovább a fertőzést.
A kabóca életciklusa – ami a védekezés szempontjából fontos
Az amerikai szőlőkabócának évente egy nemzedéke van. Tojás alakban telel a szőlő fás részein, leggyakrabban a vesszők kéregrepedéseiben. Itt kelnek ki általában május közepétől a kis lárvák, amikor már van kiterült levél a fiatal hajtásokon.
A lárvakelés viszont elhúzódó, nem egyszerre történik, ezért egy időben több fejlődési alak is jelen lehet az ültetvényben, ami megnehezíti a védekezést.
A lárvák a levelek fonákán élnek és ott táplálkoznak, a növény nedveit szívogatják. A lárvák öt fejlődési fokozaton mennek keresztül, melyek közül a harmadik fokozatúak (L3) már fertőzni képesek.

Nyár elejére fejlődnek ki a repülő kabócák, amik a betegséget okozó fitoplazmát hatékonyan képesek terjeszteni az ültetvényen belül és repülésükkel ültetvények között is.
A nőstény kabócák nyár végétől akár október végéig is rakják a tojásaikat a szőlő fás részeire. Egyetlen egyed több tucat tojást is lerakhat, ezért – ha nem sikerül őket védekezéssel visszaszorítani - a számuk évről évre gyorsan nőhet.


Hol marad fenn a fertőzés?
A legnagyobb kockázatot azok a helyek (fertőzési források) jelentik, ahol a kórokozó és a kabóca együtt fenn tud maradni:
• elhagyott ültetvények,
• alanyeredetű sarjak és a kivadult szőlők,
• védekezésben nem részesített vagy rosszul kezelt ültetvények.
Emellett más gazdanövények esetében is igazolt a kórokozó jelenléte (pl. bálványfa, erdei iszalag), azonban ezek járványtani szerepe a szőlő fertőzésében korlátozott vagy nem teljesen tisztázott, de az ültetvényből és annak környezetéből ezek eltávolítása is javasolt.


Hogyan terjed a kabóca?
A kabóca terjedése kétféleképpen történik:
• nagy távolságra főként emberi közvetítéssel (szaporítóanyag, anyag mozgatása útján),
• helyben aktív repüléssel, ami viszont elegendő a fertőzés fenntartásához.
A betegség terjedésének sebességét alapvetően az határozza meg, hogy mennyi fertőzött tőke van jelen, és mekkora a kabócapopuláció (egyedszám), ami a fertőző anyagot szállítani tudja.


Hogyan tudunk védekezni?
Az aranyszínű sárgaság ellen jelenleg nincs olyan növényvédő szer, amely a már fertőzött tőkét meggyógyítaná. Ezért a védekezés alapja a fertőzés terjedésének megakadályozása a következőkkel:
• egészséges (ellenőrzött) szaporítóanyag ültetése,
• fertőzési források (pl. elhagyott szőlők) mielőbbi felszámolása,
• szakszerű metszés és ültetvény-ápolás,
• az ültetvényekben, de a házikertekben is a fertőzött tőkék időben történő felismerése és gyökerestől való eltávolítása (a beteg részek lemetszése nem segít, csak elfedi a bajt!),
• a kabóca elleni eredményes védekezés, amiben minden szőlőt részesíteni kell.
Fontos, hogy a védekezést nem lehet egyetlen beavatkozásra vagy időpontra alapozni. Olyan rendszert kell kialakítani, amely:
➢ a nyugalmi időszakban (pl. metszés, nyesedékkezelés, lemosó permetezés) csökkenti a kiinduló kabóca népességet;
➢ a tenyészidőszakban a lárvák ellen időzített beavatkozásokkal dolgozik;
➢ és folyamatosan figyeli az ültetvény állapotát és eltávolítja a tünetes beteg tőkéket.


Budapest, 2026. április 27.
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
www.magyarnovenyorvos.hu