Magyarországon a házikertekben egyre nagyobb felületet borít pázsit. A gyepesített területek ápolása, gyommentesen tartása összetett feladat és már a telepítés előtt elkezdődik.
Megelőző gyomirtás:
A gyep telepítése előtt érdemes a területet (gyomos állapotban) legalább egy alkalommal totális gyomirtó szerrel kezelni (glialka, medallon). Ezzel a módszerrel ritkítani tudjuk azokat a gyomokat, amelyek a későbbi irtása nehezen megoldható: ezek a fűvel együtt kelő nyárutói gyomok (pl. libatop, disznóparéj, parlagfű, kövérporcsin) és a különböző egyszikűek (kakaslábú, muhar fajok, pirók ujjasmuhar és az évelő fajok közül a csillagpázsit és a tarackbúza).
Az elgyomosodás megelőzésének fontos eleme, hogy csak ellenőrzött minőségű vetőmagot használjunk, amely nem tartalmaz idegen (gyom)magvakat.
Állomány gyomirtás:
A megfelelően beállt gyep gyommentesen tartása több lépésből áll:
1. rendszeres fűnyírás
2. műtrágyázás
3. karbantartás, szellőztetés
4. öntözés
5. vegyszeres gyomirtás
Az első négy elem segítségével zárt, a talajt jól árnyékoló, erős, egészséges, kellő növekedési erélyű gyepszőnyeget kapunk, amely megakadályozza a gyommagvak csírázását, a gyomok kihajtását.
Amennyiben a pázsit ennek ellenére gyomosodik, használjuk gyep gyomirtó szereket. Ezek a szerek gyorsan és egyszerűen szüntetik meg a gyomproblémát, továbbá gátolják az évelő gyomok újrahajtását. Kiváló hatékonyságúak a gyermekláncfű (pitypang), a lóhere fajok, a százszorszép, a parlagfű, az útifű fajok, a mezei acat, a folyondár szulák és sok már széleslevelű (kétszikű) gyomnövény ellen.
A gyomirtó szerek 100 négyzetmétere eső dózisát 5 (10) l vízzel kell kipermetezni az évelő kétszikű gyomfajok intenzív növekedésének kezdetén, még virágzás előtt. (A készítmények hatékonysága jobb, ha fiatal gyomnövények ellen használjuk, amikor a leveleket borító viaszréteg még nem vastagodott meg.) A szer a gyomnövényekbe gyorsan felszívódik, majd a nedvkeringéssel eljut a növekedési pontokba (hajtáscsúcs és gyökérzet). Az évelő gyomok esetében a föld alatti szaporító képleteket (rizómákat) is elpusztítja, ezáltal megakadályozza újrahajtásukat.
A gyomirtásra legalkalmasabb a meleg, párás idő, amikor a levelek felülete száraz. Aszályos vagy hideg (10°C alatt) időjárás esetén ne gyomirtsunk. Szárazság esetén az első esőt követő 1-2 hét múlva végezzük el a kezelést.
A gyomirtás optimális ideje akkor van, amikor a gyep lassú növekedése miatt két nyírás között 1 hétnél hosszabb idő telik el. Ajánlatos a kezelést tavasszal és ősszel elvégezni, amikor a gyep növekedése még nem olyan intenzív. Ne nyírjunk füvet a tervezett gyomirtás előtt és után 3-5 napon belül!
Fiatal telepítéseknél az első gyomirtás csak beállt állományban, a gyepet alkotó fűfajok bokrosodása után végezhető el.
Egy tenyészidőszakban maximum két kezelés végezhető.
FONTOS! A készítménnyel gyomirtott gyep kezelés utáni első növedékét komposztálásra, mulcs készítésére felhasználni tilos!
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK
1. Miért nem elég az évelő gyomok ellen a rendszeres fűnyírás?
Az évelő gyomok föld alatti, élő növényi részekből (rizóma, tarack, gyökérdarab, gyöktörzs stb.) hajtanak ki. Ezek nem pusztulnak el a rendszeres fűnyírás hatására. A nyírás során „eltávolítjuk” a gyomnövény számára táplálékot termelő leveleket és ezáltal gyengítjük a föld alatti képleteket. A levelek hiánya azonban arra készteti a növényt, hogy a föld alatti részekből hajtásokat neveljen és pótolja azokat. Az új levelek pedig ismét táplálékot termelnek, ami a nedvkeringéssel lejut a föld alatti növényi részekbe. Az évelő gyomnövény tehát folyamatosan regenerálódik – újra teljes értékűvé válik.
Mindemellett az évelő gyomok magról is szaporodnak. Például a gyermekláncfű (pitypang) bóbitái – amelyek tulajdonképpen repítőkészülékkel ellátott termések – messzire eljutnak a szél segítségével. A földre kerülve kicsíráznak, és a kifejlődő növényke a következő évben már a föld alatti gyöktörzséből fog újrahajtani – azaz évelő gyomnövénnyé válik.
Az évelő gyomok ellen gyomirtó szerek alkalmazásával védekezhetünk eredményesen. A gyomirtó szerek közül is csak azokkal, amelyek olyan felszívódó hatóanyagot tartalmaznak, amely a föld alatti részekbe is eljut.
2. Miért nem javasolt 10°C alatti hőmérsékleten permetezni?
A felszívódó gyomirtó szerek csak akkor fejtik ki hatásukat, ha a gyomok zöld növényi részein (elsősorban a leveleken) keresztül felszívódnak, bejutnak a növény belsejébe. Ez csak akkor lehetséges, azaz a gyomnövények csak akkor „hajlandóak” bármit is felvenni, ha „aktív növekedési fázisban” vannak. A növények (nem csak a gyomok) túlnyomó része +10°C fölötti hőmérsékleten aktív, tehát növekszik, fejlődik. Ha ennél alacsonyabb hőmérsékleten juttatunk ki gyomirtó szert, akkor az nem szívódik fel kellő gyorsasággal, és az eső vagy az öntözés könnyen lemoshatja, illetve a természetes UV sugárzás rövid időn belül lebontja. Ha a kezelés nem is lesz hatástalan, mindenképpen erős hatáscsökkenésre kell számítani. (Kísérletek bizonyították, hogy az alacsony hőmérsékleten [értsd +10°C alatt] elvégzett kezelések hatékonysága akár 60%-kal is csökkenhet az ideális körülmények között elvégzettekéhez képest.)
3. Miért nem tanácsos száraz, meleg (aszályos) időben gyomirtani?
Az alacsony hőmérséklet és a fagy mellett a hosszan tartó száraz, meleg periódus is „stresszt” jelent a növényeknek. Mint minden más élőlény, a növények is védekeznek az egyes stresszhelyzetek ellen. A szárazság, forróság káros hatását – azaz a fokozott párologtatást (vízveszteséget) – a növények úgy próbálják kivédeni, hogy a felületüket borító viaszréteget megvastagítják. Ezáltal ellenállóvá válnak nemcsak a káros vízkibocsátás, hanem a külső behatások (pl. erős napsugárzás) ellen is. Ha ilyen időszakban gyomirtunk, akkor a permetlé viselkedése megváltozik a növény felületén: könnyebben lefolyik a levelekről és a megvastagodott viaszrétegen keresztül nehezen jut be a növénybe. A hatóanyagok nagy része „elvész”, és így csökken a gyomirtás hatékonysága.
Csapadékos időjárást követően viszont a növények felületén lévő viaszréteg elvékonyodik, így a permetszer könnyebben és gyorsabban szívódik fel és jut be a gyomnövények belsejébe.
4. Miért nem szabad füvet nyírni a gyomirtást megelőzően majd követően néhány napig?
A gyepek gyomirtására használt szerek mindegyike levélen keresztül (többségük felszívódva) fejti ki a hatását. A hatás teljes kifejtéséhez megfelelő időre van szükség, hogy a hatóanyagok a növény belsejében mindenhová eljuthassanak. Kiváltképpen igaz ez, ha sok évelő gyomnövény (útifű, pitypang, acat, aprószulák, százszorszép, lóhere stb.) található a gyepben. Ilyen esetben ugyanis az elsődleges cél a föld alatti részek elpusztítása.
A tervezett gyomirtást közvetlenül megelőzően azért nem szabad füvet nyírni, mert a fűvel együtt levágjuk a gyomok leveleit is, amiken keresztül a gyomirtó szer be tudna jutni a gyomnövény belsejébe.
Ha a gyomirtást követően egyből lenyírjuk a füvet, akkor a felvett hatóanyagokat a levelekkel együtt még azelőtt eltávolítjuk, hogy azok teljes mértékben kifejtették volna a hatékonyságukat. (Ugyanis nem jutnak el kellő mennyiségben a föld alatti részekbe).
5. Miért nem használható a gyomirtást követő első nyírás során a levágott fű komposztálásra, mulcsozásra a kiskertben?
A gyomirtás során olyan hatóanyagok jutnak be a növényekbe, amelyek a gyepet alkotó fűfélékre hatástalanok, a kétszikű gyomnövényeket viszont elpusztítják. A hatóanyagok lebontását (hatástalanítását) a nap UV sugarai és a talajban élő mikroorganizmusok végzik. A frissen kezelt és levágott nyesedék még olyan mennyiségben tartalmazza ezeket az anyagokat, hogy azok a kiskertben megtalálható kétszikű kultúrnövényekre „gyomirtó hatásúak” lehetnek. Ezért javasolt a gyomirtás utáni első fűnyírás alkalmával keletkező nyesedék hulladékként való kezelése, megsemmisítése.
6. Miért nem szabad a friss telepítésű gyepet bokrosodás előtt gyomirtani?
A gyomirtás a gyepet alkotó növények számára „stresszt” jelent. A fűfélék a használt gyomirtó szerekkel szemben ellenállóak, vagyis a felvett hatóanyagokat képesek gyorsan lebontani. A hatóanyagok lebontása olyan élettani folyamat, amit egy jó kondícióban lévő növény gyorsan, károsodás nélkül elvégez. A gyenge, még nem életerős egyedeknél ez a folyamat lassabban zajlik, és a növényt jobban megviseli.
A friss telepítésű gyep egyedeit a bokrosodásig még gyengének minősítjük. Ilyenkor a felvett gyomirtó hatóanyagok lebontását még nem képesek különösebb károsodás nélkül elvégezni.
A cikkben szereplő termékek természetesen megvásárólhatók webáruházunkban is.
Készült a Dow AgroSciences kiadványa alapján.
