Termékek Menü
0
+ 36 79/427-832

Vetőmagvásárlás okosan "Ha eljő a kikelet"

Annak érdekében, hogy az elvetett magvaink biztosan kicsírázzanak és szárba szökkenjenek, nem árt tisztában lennünk a vetőmagvásárlás és a veteményezés alapszabályaival.

A (februári) márciusi melegebb időszakok senkit ne tévesszenek meg, helyrevetéshez feltétlenül várjuk meg, amíg tartósan fagymentesre vált az időjárás.

CSICSÁS CSOMAGOLÁS  A jó vetőmag nem olcsó, ennek ellenére nem javasoljuk az előző évekről megmaradt szaporítóanyagok felhasználását, mert a csírázóképesség az idő múlásával csökken. Tudnunk kell, hogy a saját gyűjtésű magvak nem mindig adják vissza az anyanövény tulajdonságait, viszont a vegetatív szervek (gumók, hagymák) esetében biztosan azt kapjuk, amit szeretnénk. Vagyis célszerűbb a magvakat mezőgazdasági szaküzletben, gazdaboltban megvásárolni, ahol ráadásul még szaktanácsot is kaphatunk. A csomagolt, államilag ellenőrzött csávázott vetőmag az eredmény egyik záloga. A tasakon vagy a dobozon lévő használati útmutatót gondosan olvassuk el, tájékozódjunk, mennyi magot tartalmaz. Ezáltal össze tudjuk hasonlítani a bolt kínálatában szereplő, eltérő árú termékeket. Előfordul, hogy egyes gyártók színesebb, figyelemfelkeltőbb, azonos formájú és méretű csomagolása kevesebb szaporítóanyagot tartalmaz. Ha nincs feltüntetve a darabszám, csak a töltősúly, akkor az ezermagsúly alapján tudunk tájékozódni, illetve kérjünk információt az eladótól.

CSÍRÁZÓKÉPESSÉG  A vetőmag csomagolásán feltüntetik azt a dátumot, amikor a terméket csomagolták. Egyes gyártók a javasolt felhasználási időt is rányomtatják, célszerű ezt az időt betartani. A szavatossági időt követően a csírázóképesség többnyire drasztikusan csökken. A dinnye, az uborka 6-8 évig is megtartja a csíraképességét, a retek 4-5 évig, a cékla magja 3-4 évig, a petrezselyemé 2-3 évig. A pasztinák és a feketegyökér viszont csak 1-2 évig marad csíraképes. Kizárólag ép, egészséges, fertőzésektől mentes vetőmagot vessünk. A magvak csomagoláson belül nem lehetnek nedvesek, csomósak, penészesek. Manapság már sok aprómagvas növény magja kapható drazsírozva is, ami a kijuttatásnál könnyebbséget jelent: szemenként is tudunk vetni, tartva a kívánt tőtávolságot. Pénzt és munkát spórolunk így, mert később nem kell ritkítanunk az állományt. (Pl. a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a retek, a zeller, az uborka és a mák magvai is kaphatók drazsírozott kivitelben.) Főleg kezdő kertészek számára ajánljuk az ötletes és egyszerű megoldást kínáló vetőszalagos (sárgarépa, petrezselyem, retek, saláta, hagyma) magokat. Vetés előtt minden esetben alaposan öntözzük be a talajt, a vetőbarázdát, vagy az ültetőgödröt. Drazsírozott vetőmag vetése után különösen figyeljünk oda, hogy ne száradjon ki a vetőmag, mert a műtrágya burok könnyen megperzselheti, elpusztíthatja a kis csíranövényt.

FAGYVESZÉLY Sok hibát lehet elkövetni magvetéskor, ültetéskor, pedig az a munkafázis nagyban meghatározza, sikeres lesz-e a kelés. Utólag már nehéz megállapítani, a kertész hibázott vagy a vetőmag minősége volt a nem megfelelő, ami miatt hiányossá vált a vetés, gyenge lett a palánta, és idő előtt pusztult el a fiatal növény.
A csírázáshoz fény nem szükséges. Amikor a meghéj már megrepedt és a csíra kibújt, a megfelelő vízellátást biztosítani kell. Ha kevés a fény, a palánta megnyúlik, vékony és törékeny lesz. A korai vetésű növények jobban bírják a kisebb hőingadozást és a viszonylag alacsonyabb nappali hőmérsékletet, ám miután a csíranövény fejlődésnek indul, kívánatos a minél egyenletesebb hőmérséklet. A csíranövény és a fiatal palánta nedvességtartalma magas, ezért akár egyszeri hajnali fagy is elpusztíthatja. Idő előtt ne ültessünk! Ha beüt egy kései májusi fagy, előző este fóliával takarjuk le a veteményest, ezáltal van rá esély, hogy megmentsük növényeinket.

JÓ TUDNI! A korai vetésű magok vetési ideje általában február második fele, március első fele. Hiába a hidegtűrő képesség, a csírázás megindulásához kellenek a plusz Celsiusok, az optimális csírázáshoz pedig a nappali 10-15 fok. A legkorábban gyökérzöldséget, zöldborsót, hónapos retket, spenótót, sóskát, fejes salátát, zellert, mákot vethetünk, de eldughatjuk a zöldhagymának valót is.

Veszelka András írása, Kerti hírmondó 2016/1.

Tartalomhoz tartozó címkék: Szakmai tanácsok