Miért barnul a tuják lombja? I. rész

Ezt a kérdést gyakran felteszik a hobbikertészek, amikor tanácsot kérnek a növénydoktortól. Az elváltozást számos ok idézheti elő (gomba, moly, tápanyaghiány, száraz levegő, atkák, stb.). A növény környezetének, ápolásmódjának ismerete és a tipikus tünetek jellemzése nélkül érdemi válasz nem adható. Pontos diagnózis fényképek és/vagy növényminták mikroszkópos vizsgálata alapján állítható fel.

TUJAFÉLÉK (PIKKELYES LEVELŰ ÖRÖKZÖLDEK) KÖRNYEZETI IGÉNYE A közkedvelt tujafélék (tuják, ciprusok, borókák) hazánkban nem őshonos növények, más földrészekről, más termőhelyekről származnak, így környezeti igényeik is eltérnek a hazai klímához szokott növények igényétől. Számukra a 20 fok körüli léghőmérséklet, párás levegő, gyakori csapadék (lenne) a kedvező. Ilyen körülmények között szép zöld, dús a lombozatuk, erőteljes a hajtásnövekedésük, amennyiben megfelelő tápanyagot is biztosítunk számukra.

JÓ TUDNI! Az erős, jól fejlett gyökérzetű, rendszeresen és megfelelő vízmennyiséggel öntözött, valamint tápanyaggal is ellátott tujafélék ellenállnak a stresszhatásnak, és ritkán lépnek fel rajtuk kártevők vagy betegségek.

MILYEN KÖRNYEZETI FELTÉTELEK NEM KEDVEZŐAK SZÁMUKRA? Nem szeretik a 30 foknál magasabb léghőmérsékletű, alacsony páratartalmú, száraz levegőjű, déli órákban tűző napnak kitett termőhelyi viszonyokat. Az utóbbi években egyre gyakoribbak a több napig, estleg hetekig tartó igen magas, 40 fokos hőmérsékletű időszakok, melyek –stresszhatásként- már károsítják a tuják lombját, legyengítik a növényeket. Ehhez társul a tűző nap okozta fokozott ultraibolya sugárzás levélkárosító hatása is. A nagy melegben a talaj felforrósodik, amennyiben nincs árnyékolva mulcstakaróval. A forró talajban károsodnak a hajszálgyökerek és a talaj hasznos mikroorganizmusai is. A forró hőségnapok alatt a tuják párologtatása a szokott értékhez képest hirtelen megnő, ilyen időszakban a vízigényük a szokásosnál lényegesen magasabb.

NEVELHETŐ-E TUJA BIZTONSÁGOSAN ÖNTÖZÉS NÉLKÜL? Ismertek 20-30 éves, 6-8 méter magas tujasorok, melyeket rendszeresen nem öntöztek életük folyamán, lombjuk alapján megállapítható, hogy jól érezték magukat az adott helyen. Az elmúlt 3-4 évben azonban száradás tünetei jelentek meg ezeken a tujafákon. A válasz a klímaváltozással magyarázható.
Az utóbbi évek nyaraira jellemző extrém magas, tartós hőmérséklet csapadék nélkül jelentkezett. Ezekben a periódusokban a tujákat csak öntözéssel tudjuk biztonsággal életben tartani. Öntözés hiányában megindul a legyengülés, és megjelen(het)nek a szúbogarak, valamint az újabb, terjedőben lévő boróka tarka díszbogár okozta kártételek.

HOGYAN ÉS MIKOR ÖNTÖZZÜK A TUJÁKAT? Az örökzöld növények az erős fagyos időszakok kivételével egész évben élnek, anyagcseréjük aktív, párologtatnak, tehát vizet vesznek fel a talajból. Vannak olyan évjáratok, amikor télen nincs csapadék, nincs vízutánpótlás a tuják számára, és már tavaszra kiszárad a talajuk, utána pedig a tuják is. Ebből következően egész évben szükség lehet a talaj vízzel történő feltöltésére. Az öntözés szükségessége leginkábba a nyári meleg és száraz időszakokban merül fel, mivel a nagy hőségben a növények párologtatása, azaz vízigénye fokozott, talajuk hamarabb kiszárad, sűrűbben kell vízzel feltölteni.

KERTI TIPP A gyeppel együtt, közös szórófejekkel öntözött tujáknak a fűnek adagolt vízmennyiség nem elegendő!

A tuják gyökérzetének mélysége általában a 60-80 cm-t nem haladja meg, még a koros, termetes méretű és lombú fáknál sem. Kifejezetten sekélyen gyökeresedő növényekről van szó. Ezt a gyökérzónát kell alaposan átáztatva megöntözni csapadék hiányában 30-50 liter/tő vízzel (a tuja méretétől függően), általában hetente, a nyári forró időszakban hetente kétszer. A tujákat, mint minden fás növényt nem naponta öntözzük, hanem 4-7 naponta. Az a cél, hogy a víz a gyökérzet aljáig érjen le, ezzel biztosítjuk, hogy az minél mélyebbre nőjön. Az öntözővizet csak lassan adagolva lehet úgy kijuttatni, hogy ne folyjon el a tövek alól, erre alkalmas a csepegtető öntözési mód. A csepegtető öntözésnél is a ritkábban, de nagy adag vízmennyiség elvét kell alkalmazni. A gyakran, de kis vízmennyiséggel öntözött tuják gyökérzete a talajfelszínhez közel dúsul be, a fák stabilitása gyengül, és az öntözőrendszer meghibásodása estén hamar fellép a súlyos vízhiány okozta károsodás.

VÍZHIÁNY TÜNETEI A LOMBON. A kevés, nem elegendő víz hatására a tuják lombjának belsejében, az ágak, vesszők törzshöz közeli és az alsó ágak levelei sárgulnak, barnulnak meg először. A tartós és rendszeres vízhiány fokozza a belső levelek elhalását, a folyamat felsőbb ágakra is kiterjed. A barnulás mindig a lomb belsejében figyelhető meg. Az ágakon nem nőnek új zöld hajtások, vagy azok is elsárgulnak, elszáradnak. A lombozat gyakran elvékonyodik, kiritkul, át lehet látni rajta. A rendszeres öntözés hatására az ágakon új hajtások fejlődnek, és a lomb dúsulása is megindul.
A lombozat belső, törzsközeli leszáradását a fényhiány is okozhatja. A dús lomb belsejébe nem tud a napfény behatolni, és a fény hiányában a növények levelei nem élnek meg.

Dr. Némethy Zsuzsanna írása (Kerti hírmondó 2016/3)

Tartalomhoz tartozó címkék: Szakmai tanácsok
akciós termékeink

Partnerek, Gyártók
Kosár felirat

Kosár
0 árucikk
szallitasidij999
14naposbankartya

Ha segítségre van szüksége,
vagy telefonon szeretné
leadni rendelését
:
06 79 / 427-832


Rendeléseink 90%-át
2 munkanapon belül teljesítjük!

 

Termékajánló
Vasaroljonnalunk